Moszkauer (narancsgrillázs lepény) a tökéletes csábító

Főszerepben a narancsgrillázs lepény, azaz moszkauer. Látványos és egyszerű. Cukrász recept nyomán kitapasztaltam a házi moszkauer készítés titkát.  

Keményffi Gábor és Tóth Illés Cukrásztankönyve 1958-ban jelent meg és máig a cukrászmesterség egyik alapkönyve. Mivel moszkauert sohasem sütöttem még, ezért az ő receptjük alapján dolgoztam, amolyan Julie & Julia hangulatban. Keményffi Gábor és Tóth Illés receptje: “Narancsgrillázs lepény (Moszkauer) 0,30 kg mogyoró, mandula vagy dió (durvára őrölve) 0,30 kg kristálycukor 0,10 kg vaj 0,02 kg liszt 0,15 kg vagdalt narancshéj 0,2 l tejszín A liszt kivételével az összes anyagokat egy edénybe tesszük és fakanállal állandóan keverve felforraljuk. Miután levettük a tűzről, hozzákeverjük a lisztjárandóságot. Ezután a tésztát kissé lehűtjük és formázózsákkal 13-as idomítócsővel, lisztezett sütőlemezre egymástól 3 ujjnyi távolságra dió nagyságú halmocskákat adagolunk. Ezeket vízbe mártott villával kissé szétlapítjuk és középmeleg kemencében megsütjük. Még langyos állapotban késsel vagy lapátkával alávágunk, a pléhről leszedjük és ha kihűlt, az alját mártógyurmával bekenjük. Esetleg recézett kártyával vagy késsel recézzük. Hibalehetőség: A fenti keveréket csak forrásig hagyjuk a tűzön, mert különben besűrűsödik. Ilyenkor nem terül, így vastag marad. Felülete tömör, sima és fénytelen lesz. Azért az ilyen tészta is megjavítható még egy kis tejszín és porcukor hozzáadásával. Olyan hiba is előfordulhat, hogy anyagunk kelleténél jobban terül, a széle csipkés és törékeny. Ennek több oka is lehet: 1. Tésztánkat nem hevítettük (reszteltük) a kellő hőfokig (forrásig). 2. Nagy a cukortartalom. 3. A sütőlemezeket túlvajaztuk. Az 1. esetben a tésztánkat újból felhevítjük, de most már az előírt hőfokig és amint forr, egy kevés lisztet keverünk hozzá. A túlcukrozás akkor fordul elő, ha a vastagcukorban tartósított narancshéjról nem csepegtetjük le a cukorfelesleget.” Rövid idő alatt kétszer is sütöttem moszkauert, mert gyorsan elkészül, szinte elronthatatlan és nagyon-nagyon finom és nagyon-nagyon régen ettem és már ki voltam rá éhezve. A klasszikus recepten annyit változtattam a második sütés során, hogy kicsivel több lisztet tettem bele és szerintem így jobb lett. Hozzávalók (30-33 darabhoz) 15 dkg apróra vágott dió (nem darált, hanem késsel aprított) 15 dkg kristálycukor 7 dkg kandírozott narancshéj 5 dkg vaj 1 dl (hab)tejszín 2 dkg liszt 30 dkg étcsokoládé A diót, a cukrot, a feldarabolt kandírozott narancshéjat, a vajat és a tejszínt egy lábasba teszem és állandó keverés mellett felforralom. Leveszem a tűzről és belekeverem a lisztet. Sütőpapírt fektetek a sütőlapra és arra teszem a diónyi tésztahalmokat. 180 fokos sütőben 10 percig sütöm. A lényeg, hogy a széle aranybarna legyen, de ne égjen meg. A sütés vége felé nagyon figyelni kell rá és ki kell tapasztalni, hogy milyen a moszkauer-tészta és a sütő kapcsolata. Ha egy kicsit kihűlt, akkor a sütőpapírról le lehet venni – én a lidl-s tapadásmentes sütőpapírt használom. Amikor teljesen kihűltek, megolvasztom a csokit és kiskanálnyi csokikat kenek a talpukra. Fejre fordítom a moszkauereket és megvárom, amíg megköt a csokoládé. Csatlakozz hozzánk a facebookon is és kezd velünk a holnap reggelt is!